Én mondom felebarátaim, magát szivatja az a magyartanár, aki egy nyolcadikos osztályban júniusban feldobja a gimis kötelező olvasmányok témáját. A reakció általános érdektelenség, esetleg éktelen lapítás, és pont nincs nálam toll/füzet/naptár, hogy felírjam. Most júniusban valami zavar támadhatott az erőben, mert az egyik nyolcadikos osztályban felmerült, hogy mit kéne a nyáron elolvasni. Legszívesebben megpuszilgattam volna… Tovább »
Kötelezők röviden – nem lehet eléggé rövid?
Én mondom felebarátaim, magát szivatja az a magyartanár, aki egy nyolcadikos osztályban júniusban feldobja a gimis kötelező olvasmányok témáját. A reakció általános érdektelenség, esetleg éktelen lapítás, és pont nincs nálam toll/füzet/naptár, hogy felírjam. Most júniusban valami zavar támadhatott az erőben, mert az egyik nyolcadikos osztályban felmerült, hogy mit kéne a nyáron elolvasni. Legszívesebben megpuszilgattam volna… Tovább »
Előrebocsátom, hogy a címben felvetett műfaji megjelölést kicsinyesnek és sznobnak érzem, és csak jobb híján használom. Az irodalom igenis szórakoztasson, igenis vonjon be. Ha egy szöveget jól írt meg a szerzője, ha a szereplőkkel együtt tud érezni az olvasó, akkor az egy jó könyv, és pont. Ha egy kamaszlány belehabarodik Christian Greybe, legalább felhívhatom… 
Nemrég beszélgettem egy általános iskola felső tagozatán tanító kollégámmal. Egyfelől a beszélgetés nyomán megerősödött bennem az a tudat, hogy ha valaki sokat dolgozik, hát egy áltisis tanító/tanár igen. Mert a gyerekek még kicsik, bőven van mit nevelni rajtuk, és a neveléshez hozzátartozik a motiváció, a biztatás, a segítés. De most nem erről akarok írni,… 